Magyarországnak jobb az Európai Unióban, és azt várja az EU-tól, hogy a kulturálisan különböző, szuverén nemzetek évszázados európai hagyományát őrizze - mondta egy német lapnak adott interjújában Orbán Viktor. A miniszterelnök azt is elmondta, hogy az ország a korszerű tudás és technológia megszerzésének lehetőségét is látja az integrációban.
Magyarország megsértette a környezeti levegő minőségével kapcsolatos uniós szabályokat azzal, hogy nem tett eleget a szálló por részecskékre vonatkozó napi határérték tiszteletben tartására, illetve e határértékek túllépésének időtartamára vonatkozó kötelezettségeinek - közölte döntését az Európai Unió Bírósága szerdán.
Az Európai Unión belül csak Írországban csökkentek nagyobb mértékben a költségvetés kamatkiadásai 2013 és 2019 között, mint Magyarországon – állapítja meg a Hitelintézeti Szemlében megjelent tanulmányban Kicsák Gergely, Benkő Dávid és Végh Noémi. A közgazdászok azt is megvizsgálták, milyen tényezők okozták a pozitív folyamatot, aminek köszönhetően hét év alatt összesen az éves GDP majdnem tíz százalékát spórolta meg a költségvetés.
A tavaly ősszel jóváhagyott 504 millió eurós munkahelyvédelmi hitelkeret második részét, 304 millió eurót (kb. 108 milliárd forintot) ma, azaz kedden hagy jóvá az Európai Bizottság a magyar kormánynak, amelynek egy részét munkahelyvédelmi bértámogatási programokra lehet használni – értesült az EU-Monitor. A rövidesen folyósítandó hitelt 15 év alatt kell visszafizetnie a kormánynak.
A világjárványokra való jobb felkészülést biztosítására külön hatóságot hoz létre az Európai Unió, amely segíteni fogja a felkészülés mellett a hatékonyabb reagálást is az esetleges járványfenyegetések és az egészségügyi veszélyhelyzetek esetén - közölte az Európai Bizottság vasárnap.
Az Európai Unió tagországai megállapodtak pénteken arról, hogy az Európai Bizottság javaslatának megfelelően új színkódot vezetnek be az olyan térségek megjelölésére, ahol kiugróan magas a koronavírussal fertőzöttek száma.
Az egyik legdurvább eszközzel, az EU-n kívüli export teljes kontrollálásával, és a szállítások előzetes bejelentési kötelezettségével vág oda az Európai Unió a belga gyárban termelő AstraZeneca gyógyszergyártónak azért, mert a feltételezések szerint külső országoknak drágábban adott el vakcinát és ezért szállít az EU-ba az első negyedévben 60%-kal kevesebbet, mint a szerződéses kötelezettsége – rajzolódik ki a Politico összefoglalójából. Sőt, nemcsak ez vághat oda keményen az uniós és benne a magyar oltási stratégiának, hanem az is, hogy az AstraZeneca vakcinájának 65 év felettiek körében lévő hatásosságával is nagy kérdőjelek vannak a német Bild és a Handelsblatt egybehangzó hétfő esti értesülései szerint. Információik szerint alig hat a szer ennél a korosztálynál, igaz a cég közleménye határozottan cáfolja ezt. A két lap szerint a német kormány arra számít, hogy az uniós gyógyszerfelügyelet nem is fogja engedni a 65 év felettieknél az oltást akkor, amikor majd a hét második felében kiadja az uniós engedélyt az AstraZeneca készítményére.
Frissítés! Kedden délelőtt a német egészségügyi minisztérium közleményben cáfolta, hogy ne lenne hatásos az idősek körében az AstraZeneca készítménye, erről lásd külön cikkünket.
Az Európai Parlament európai alapjoggá tenné a megfelelő lakhatást, és annak költségeit a törvény erejével korlátoznák; emellett uniós célként határoznák meg a hajléktalanság felszámolását 2030-ra minden tagállamban.
A magyar lakosság az egyik leginkább oltásellenes az egész EU-ban és hiteles információkra várna a környezetétől, illetve a hatóságoktól, de közben az emberek kétharmada nem tekinti transzparensnek a hatóságok kommunikációját a vakcinák ügyében – derül ki az Európai Bizottság által megrendelt, most közzétett oltási közvélemény-kutatásából. Idehaza a gyors átoltottságot mindezek mellett az is hátráltathatja, hogy az emberek közel háromnegyede szerint túl gyorsan fejlesztették ki a vakcinákat és az is nagyon érdekes, hogy miközben relatív magas a magyar lakosságon belül az igazolt koronavírus-fertőzöttek és elhunytak aránya, aközben éppen az egyik legkevésbé a magyarok félnek attól, hogy elkapják a fertőzést. A felmérés eredményei azt is üzenik, hogy a magyarok többsége szeretne több hiteles információt kapni a vakcinák biztonságosságáról, ez pedig segíthetne enyhíteni az oltásokkal kapcsolatos szkepticizmust is és így végülis hozzájárulhatna a járvány mielőbbi legyőzéséhez.
Az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatok szorosabbá tételén kíván dolgozni a NATO és az Európai Unió a megválasztott amerikai elnökkel, Joe Bidennel - emelte ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedd esti Twitter-üzenetében, amelyet azt követően tett közzé, hogy Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével munkavacsorán megvitatta a transzatlanti kapcsolatok jövőjével kapcsolatos elképzeléseiket. Bident szerdán iktatják be hivatalába.
Az egyes uniós tagállamok adatvédelmi hatóságai egyenként perelhetik a Facebookot annak ellenére, hogy a cég központja Írországban van – állapította meg ajánlásában az Európai Bíróság tanácsadója.
Az uniós helyreállítási alapnak (Next Generation EU) köszönhetően 2022-től erősödhet a növekedés Közép- és Kelet-Európában, a vizsgált 11 tagállam mindegyike nettó haszonélvezője lesz a csomagnak – vélik a Fitch Ratings elemzői. A hitelminősítő szakemberei szerint ennek köszönhetően az idei 4,9%-os bővülés után jövőre 6,9%-kal növekedhet a magyar GDP, ami a régió élére repíthet bennünket.
Ha az eddig ismert összes vakcinarendelés a tervek szerint befut, akkor a második negyedévben elérhető a nyájimmunitáshoz szükséges 60-70 százalékos átoltottság az Európai Unióban – állapították meg friss elemzésükben a Commerzbank szakemberei. Ez azt jelenti, hogy az év első fele még a bizonytalanság jegyében telhet a gazdaságban, bár a tavasz beköszöntével visszaszorulhat a járvány az időjárás és a bezártság csökkenése miatt.
Január elsején, azaz ma elhagyta az Egyesült Királyság a vámuniót és a közös piacot, és ezzel a gyakorlatban is bekövetkezett a Brexit, ami az élet számos területén hoz mától lényeges változásokat. Az alábbiakban elsősorban az itthon élő magyar állampolgárok szemszögéből világítjuk meg a legfőbb változásokat, így a diákokra, kutatókra, munkavállalókra és idősebbekre vonatkozó fejleményeket foglaljuk össze, illetve az élet több területéről is kiemelünk egy-egy lényeges információt.
Nyakunkon a NATO sokadik főnixmadár-produkciója. Lassan megszámolni is nehéz, hogy a Szövetség a hidegháború vége óta hányszor éledt már újra saját hamvaiból. Ez a mostani viszont minden korábbinál virgoncabb feltámadásnak ígérkezik: egyszerre készül megváltoztatni a NATO irányát (az orosz ellenségkép immár főként csak az európaiak nyugtatására szolgál, a Szövetség célkeresztjében mindinkább Kína áll), és relativizálni működésének eddigi alapszabályát (az ósdi konszenzus-elv túl sok beleszólást enged az akadékoskodóknak, a vétójogra ráfér némi korlátozás). Magyarán az „új” NATO célja elsősorban az, hogy Európát az Egyesült Államok globális stratégiája mögé állítsa.
48 év után gazdaságilag is kilép az EU-ból az Egyesült Királyság, miközben a koronavírus-válság példátlan módon közös adósságvállalásra készteti a bent maradó 27 tagállamot, és egy szigorú jogállamisági mechanizmust is hozzárendel a masszívan megemelt pénzosztáshoz – mindez jól mutatja azt, hogy mennyire a kettősség jegyében zajlott a 2020-as év az Európai Unióban. Egyszerre láthattunk ugyanis a dezintegrációra utaló jeleket (például Brexit, költségvetési vétó a véglegekig feszített politikai-ideológiai viták mellett) és olyanokat is, amelyek a mélyebb integráció felé mutatnak (például helyreállítási alap, 2030-as klímacél, elinduló Európai Ügyészség, ESM-reform). A mérleg nyelve afelé billen, hogy a súlyos viták mellett is előrelépett az integrációban az EU és közben biztosnak látszik: 2021-ben is súlyos vitákra számíthatunk, főleg jogi fronton.
Az Európai Unió mind a 27 tagországa támogatja az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi kapcsolatokról múlt csütörtökön létrejött megállapodás előzetes, ideiglenes alkalmazásának elindítását január 1-jén - közölte hétfői Twitter-üzenetében Sebastian Fischer, az EU soros elnöki tisztségét betöltő Németország uniós képviseletének szóvivője.
Új iskolát teremtett az EU és Nagy-Britannia a karácsony napján megkötött átfogó megállapodással, hiszen először fordul elő, hogy akadálymentesítés helyett akadályok visszaépítéséről szóljon egy alkufolyamat. A megegyezéshez mindkét fél részéről engedményeken át vezetett az út úgy, hogy a brit szuverenitás is helyreáll és az EU szabályozási autonómiája sem sérül érdemben – mutat rá a megállapodásról készített összefoglaló anyagában a Bruxinfo.
A legfrissebb fejlemények szerint kétséges, hogy ma estig összejön-e a Brexit kereskedelmi megállapodás. Ennek oka, hogy még mindig nagyok a nézetkülönbségek a halászat, az egyenlő versenyfeltételek és a vitarendezés terén és erre a bizonytalan helyzetre a szuperfertőző angliai vírustörzs korlátozásával kapcsolatos kormányzati teendők mellett még "rá is tesz egy lapáttal" az a feszültség, ahogy a franciák reagáltak az angliai helyzetre, és így emberi okai is lehetnek a gyors (vagy bármikori) alku elmaradásának.